Telek alatt általában azt a földterületet értjük, amelyen nem áll épület. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény) 2.§-ának 21. pontja alapján a telek egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. 2013. január 1-vel azonban törölték az építési törvényből az építési telek fogalmát.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásában jelentősége van az építési telek és telek megkülönböztetésének, mert annak értékesítése adóköteles. E törvény 259.§-ának 7. pontja szerint, építési telek az olyan
Az áfa-törvény 86. § (1) bekezdésének „j” és „k” pontjai értelmében mentes az általános forgalmi adó alól:
A főszabály szerint tehát az építési telek értékesítése minden esetben áfás.
Az építési teleknek nem minősülő földterület értékesítése ennek ellenére lehet adóköteles, ha az adóalany az ingatlanértékesítésre az általános szabályok szerinti adózást választja.
Célszerű a telek megvásárlása előtt kiszámolni, illetve kiszámíttatni egy szakemberrel, hogy mekkora a valójában beépíthető területe.
Egy telek beépíthető területe leginkább 25 százalék körüli érték, azonban nagyvárosban, vidéki településeken, illetve hétvégi telkek építési övezeteiben jelentősen eltérő lehet. A legkisebb építési telkek 300-400 négyzetméteresek, amikre leginkább oldalhatáron álló, ikresen, vagy zártsorúan csatlakozó ház építhető. Szabadon álló épület számára 700 nm-nél kisebb területű telek csak elvétve található.
A telek beépíthetősége azt jelenti, hogy a telek területéből összesen bruttó hány százalékot építhetünk be az épület falait is beleértve. Ennek értelmében, a tervezendő épület hasznos alapterülete sohasem érheti telek beépíthető területének mértékét.
A nagyvárosi területeken a beépítés mértéke jelentősen meghaladja a fent említett mértéket, így ez az érték 50, 70, 80, vagy akár a 100 százalékot is elérheti. Ezzel szemben a nagy zöldterületet igénylő beépítések esetén nem ritka a 20, 15, vagy akár a 10 százalékos beépítés sem.
Mindenhol az önkormányzatok a Helyi Építési Szabályzatban határozzák meg a telek beépíthetőségét.
Egy telek árát számos adottság és külső tényező befolyásolja. Építési telek vásárlásakor nem lehet, csupán az ára alapján eldönteni azt, hogy mennyire olcsó vagy drága, először mindenképpen érdemes a következőket megvizsgálni:
Építési telkek kereslete Magyarországon
Forrás: Google Trends
Az eladási árak nem változnak az évszakok függvényében, így az sem mondható el, hogy télen kevesebb a vevő, tavasszal és nyáron pedig több. Egyre kevésbé jellemző az építési telkek piacára a szezonalitás, ez alól egyedül a december kivétel, amikor megcsappan a kereslet az ünnepek miatt.
Az ingatlanpiacon is ugyanúgy, mint minden más piaci szegmensben, az árat nagymértékben befolyásolja a kereslet, amely az utóbbi évek hanyatlása után 2015-ben újra növekedésnek indult. Számottevő különbség tapasztalható az ország egyes megyéi között, melynek eloszlása a mellékelt ábrán megtekinthető.
A nagyvárosi területeken a beépítés mértéke jelentősen meghaladja a fent említett mértéket, így ez az érték 50, 70, 80, vagy akár a 100 százalékot is elérheti. Ezzel szemben a nagy zöldterületet igénylő beépítések esetén nem ritka a 20, 15, vagy akár a 10 százalékos beépítés sem.
Az utóbbi években számottevően csökkent az alku lehetősége: ahhoz képest, hogy néhány éve akár 14 százalékot is le lehetett alkudni az ingatlanok árából, manapság ez már a 10 százalékot sem éri el. De próbálkozni mindenképpen ajánlott, hiszen nem tudhatjuk, hogy kivel állunk szemben.
Ha építési telket szeretne vásárolni, nézzen szét ebben a folyamatosan frissülő adatbázisban!
